Elhunyt Sümegi László egyetemi adjunktus

Gyulán vettünk végső búcsút egykori kollégánktól

Megrendült szívvel tudatjuk, hogy egykori kollégánk, dr. Sümegi László egyetemi adjunktus, életének 83-ik évében hosszú, türelemmel viselt betegség után elhunyt. Intézetünk nevében 2015. február 20-án dr. Kántor Sándorné búcsúztatta a gyulai temetőben. A búcsúbeszéd szövegét az alábbiakban közöljük.

—   —   —

Kedves Sümegi Tanár Úr, kedves Laci!

Egykori munkatársaid és tanítványaid nevében jöttünk búcsúzni a Debreceni Egyetem Matematikai Intézetéből. Eljöttünk, hogy elkísérjünk utolsó földi utadon.

Tudtuk, hogy nyugdíjas éveidet problémák kísérték, feleséged halála, betegség és az utóbbi időkben ágyhoz kötöttség. Sokszor gondoltunk rád, emlegettünk. Néha meglátogattunk. Most itt állunk ravatalodnál és az utolsó búcsút vesszük tőled.

Sümegi László élete két helyszínhez kötődött: az első szűk 4 évtized Gyulához, a második bő 4 évtized Debrecenhez. Gyulán született 1932. február 25-én, Debrecenben halt meg 2015. január 27-én. Elemi és középiskoláit Gyulán végezte, ahol egykori tanára, majd későbbi kartársa, Sziráki László gyulai kollégiumi igazgató, irányította a figyelmét a matematika és a fizika tantárgyak és a tanári pálya felé. Így választotta élethívatásul a matematika-fizika szakos középiskolai tanári pályát. Az ELTE-n tanult tovább. Diplomáját 1954-ben kapta meg. Utána Gyulán, egykori iskolájában, az Erkel Ferenc Gimnáziumban lett tanárt és 15 évig ott tanított. 1962-ben házasodott meg, felesége matematika-fizika szakos általános iskolai tanár volt. Házasságukból 1969-ben született egyetlen fia, Lacika. 1971-ben sikeresen pályázta meg a KLTE Matematikai Intézetében meghirdetett szakmódszertani állást.

Családjával együtt Gyuláról átköltözött Debrecenbe. Itt új feladatok, kihívások várták, amelyeket nagy hozzáértéssel és szakértelemmel látott el. Feleségének, Manyikának az első debreceni munkahelye a MÁV Műhelytelepi iskola lett, Lacit pedig a KLTE Analízis Tanszékre tanársegédnek, majd adjunktusának nevezték ki. Itt tanított 1995-ös nyugdíjaztatásáig. Még utána is számítottak munkájára, 2001-ig félállásban dolgozott.

Széles érdeklődési körrel rendelkező. mozgékony ember volt, pingpongozott, sakkozott, sőt mozigépész és gépkezelői tanfolyamot is végzett. Ha a tanár legértékesebb kincse a tanítványok tisztelettel és szeretettel való visszaemlékezése, akkor Sümegi Tanár Úr nagyon gazdag ember volt.

Már középiskolai tanárként is végzett kutatómunkát, írt cikkeket, foglalkozott az egyetemi tanulmányokra való felkészítéssel. Főképpen a matematika és fizika tantárgyak koncentrációja izgatta. Ezt a munkát folytatta az egyetemen. Tapasztalatait megosztotta tanítványaival, akikből jó tanárokat akart nevelni. A tanítást művészi tevékenységnek tekintette. Tanítási módok, eljárások, ötletek a matematikában (1984) című jegyzete is ezt a célt szolgálta.

A mit, minek alapján és a hogyan kérdéseit vizsgálta, és tapasztalatait megosztotta az egyetemi hallgatókkal, a tanárjelöltekkel, a tanárokkal és a továbbtanulni készülőkkel. Már itt felvetette a sakkal való analógiát:

,,A megnyitásokat és a végjátékot szorgalommal, bizonyos elvek figyelembe vételével meg lehet tanulni, ehhez tankönyvek állnak rendelkezésre: a középjáték az a terület, mely a legkevésbé feltérképezett, és csak általános elvek nyomán jut előre a sakkjáték művelője. A legtöbb sakkjátszma sorsa, a siker vagy a bukás a középjátékban dől el. Megkockáztatjuk azt a kijelentést, hogy alkalmasan megválasztott anyag mellett a hogyan dönt a tanítás sikeres vagy kevésbé sikeres véghezvitelében.''

A téma részletes kidolgozása később készült el. A sakk és matematika iránt érdeklődő általános és középiskolás diákok, illetve a szaktanárok ma is haszonnal forgathatják a Sakk és matematika, sakkmatematika (1994) című könyvét.

Ebben kiemeli, hogy ,,sok egyéb tényező is összefűzi a sakkjátékot a matematikával. Számos pszichikai és jellembeli tulajdonság, adottság fedezhető fel a sakkozó és a matematikus esetében: a tanulás, az emlékezés, a képzelet, az ismeretek gyors felidézése, a kiválasztás, az alkotókészség, a kombináló képesség, az ötlet, a felvillanás, a koncentráló képesség, a logikus gondolkodás, a türelem, a kitartás és az önbizalom.''

A célok legvilágosabb megfogalmazását a Kántor Sándornéval közös 3 kötetes Elemi matematika egyetemi jegyzet (1995-96) Bevezetésében találjuk meg. Ez a jegyzet tartalmában az Elemi matematika és a Matematikatanítás módszertana című egyetemi kurzusok tematikájához kapcsolódott. Mindegyik kötet 2 részre tagolódott: Feladatok és megoldásaik.

,,Elsődlegesen a matematika tanár-szakoshallgatók módszertani - szakmai képzését kívánjuk segíteni ezzel az összeállítással, de egyben tartalmas segédanyagot kívánunk adni mind a középiskolai tanulók, mind a tanárjelöltek, mind a gyakorló tanárok részére, amelyet sikerrel hasznosíthatnak ismeretterjesztő, illetve oktatói tevékenységük során.''

,,A feladatok megoldásmódja egyes esetekben a megszokottnál részletesebb. Ennek egyrészt az a célja, hogy felhívjuk a figyelmet a feladatmegoldások sokszínűségére, másrészt, hogy iránymutatást adjunk ahhoz, hogy a tanárjelöltek megismerhessék és megkedvelhessék a feladatmegoldás változatos módszereit, felkészítsük őket a hatékony óravezetésre és arra, hogy tanítványaikkal is meg tudják kedveltetni a feladatmegoldást, illetve a tehetséges tanulókat fel tudják készíteni a versenyekre és a továbbtanulásra.''

Kutatási témáit a középiskolából hozta magával. Ilyenek voltak a matematika és fizika kapcsolata, a matematika és a sakk. Egyetemi oktatóként főként is ezeket a témákat kutatta, illetve dolgozta ki.

Egyetemi doktori disszertációja ,,A matematika és fizika tantárgyak koncentrációjának lehetőségei a közép- és felsőfokú oktatásban'' (1977) volt. Több éven keresztül folytatott széleskörű felmérést, és kidolgozott egy tananyagot, amely alkalmas a fizika és matematika tantárgyak közötti koncentráció megvalósítására, a meglévő matematikai ismeretek bővítésére és elmélyítésére, fejleszti a gondolkodást, a kombinatív készséget és elősegíti az alkalmazás elsajátítását, elsajátíttatását. Disszertációjának a második része az Új utak a Matematika tanításában sorozat 4. kötetében (1981) megjelent Fizika tárgyú feladatok, problémák megoldása matematikai ismeretek felhasználásával címmel. Ehhez a témához a Matematika a fizikában könyvében (Műszaki Kiadó, 2001) később ismét visszatért. Könyvét a matematikából és fizikából felvételizőknek ajánlotta.

Tomcsányi Péter lektor véleménye szerint: ,,A fizikával középiskolai tanulmányai után is foglalkozni kívánó, a matematikát mélyebben ismerő, illetve megismerni vágyó, felvételiző tanulók forgathatják nagy haszonnal, illetve szakkörön alkalmazható. Ugyanakkor nem mellékes a példatár fontosságának másik vonatkozása sem, miszerint nagy segítséget jelenthet a gyakorló tanárnak. Jó hátteret adhat óráinak megtervezésében, egy-egy érdekesebb probléma kiválogatásában, illetve háttértudást az egyszerűbb problémák tanítása során.''

A Matematikai feladatok haladóknak (Studium, 2000) könyvében a matematikai problémamegoldó gondolkodásfejlesztését tűzte ki célul. Itt kibővítette a felhasználók körét. A feladatgyűjteményt nemcsak az érdeklődő diákoknak, tanároknak, tanárjelölt hallgatóknak, hanem a szülőknek is ajánlotta.

Az elméleti munka eredményei a gyakorlatban kerültek felhasználásra. Nagyon sok szakdolgozatnak volt témavezetője, a hallgatóknak mindig széles csoportja vette körül. A gyakorlati munka során több ponton is összekapcsolódott a tevékenységünk. Mindketten évtizedekig voltunk a KLTE gyakorló és bázis iskoláinak a szaktanácsadói, részt vettünk a felvételire való egyetemi felkészítő munkában, a Hajdú-Bihar Megyei Középiskolák Matematika Versenyére készítettük a feladatsorokat és megoldásaikat, javítottuk és értékeltük a dolgozatokat.

Külön ki kell térni Sümegi László lektori tevékenységére, ami egyrészt felesége (1940. 10. 04 - 1997. 03.23.), másrészt Kovács András (1960. 02. 09- 2011.11. 09) kollégájának a munkásságához csatlakozott. Manyikát Debrecenben egyre-jobban megkedvelték és elismerték. Szaktanácsadó lett, tagja volt az országos általános iskolai matematikai versenybizottságnak és számos feladatgyűjtemény, tankönyv, kézikönyv társszerzője lett. Így került Sümegi László szorosabb kapcsolatba az általános iskolai feladatgyűjteményekkel és tankönyvekkel és vállalta el a lektorálásukat.

Kovács András 1995-től lett a DE Matematikai Intéztében a szakmódszertan előadója, vagyis az utódunk. Könyveinek témái (matematika és fizika írásbeli érettségi-felvételi feladatok, felvételi vizsgára való felkészítés) kapcsolódtak Sümegi László érdeklődési területeihez, így elvállalta a lektorálásukat. Ezek a munkák első nyugdíjas éveit töltötték meg aktív tartalommal. Sajnos későbbi, türelemmel viselt, hosszú és súlyos betegsége már nem tette lehetővé számára az ilyen irányú tevékenységet.

Kedves Sümegi Tanár Úr!

Megrendült lélekkel búcsúzunk Tőled. 83 évet töltöttél el itt a Földön. Ama nemes harcot megharcoltad, futásodat megfutottad, a hitedet megtartottad. Híven sáfárkodtál a rád bízott talentummal. Most visszatérsz szülőföldedbe. Legyen neked könnyű a gyulai föld! Nyugodj békében! Isten veled!

Gyula, 2015. február. 20.